Drgreen és az Ő csodálatos világa!

június 13

Miközben kortyolgattuk, finom Balinéz kávénkat, elhatároztuk, hogy ma bemegyünk Kutába. Kuta a sziget turista fővárosa és a rendes főváros Denpasarhoz van közel a sziget Dél nyugati részén. Itt van a legtöbb üzlet, szálloda, meg mindenből a legtöbb. Két-három kocsit is megkérdeztünk mennyiért visznek be Kutaba, leginkább 70.000 IDR egy privát út oda. Nem is nagyon tudtuk, hol keressük az amúgy olcsó helyi tömeg közlekedési eszközt a Bemo-t amiről a Lonely Planet is ír. Mivel annyit spóroltunk tegnap gondoltuk, megengedhetjük, hogy "taxi"-val menjünk Kutába. Mintegy fél órás zötykölődés után meg is érkeztünk a városközpontba. Innen gyalogoltunk végig a tengerparttal párhuzamos main roadon. Itt Kutaban, minden van, főleg ami a tehetős turistáknak meg az idelátogató szörfösöknek kell. Billabong, Roxy, Quicksilver boltok. Plázák, telis-tele a legmenőbb üzletekkel. Gyönyörű hotelek, hozzá tartozó tengerparttal. Gyakorlatilag minden nagyobb márka megtalálható itt. A legjobb hasonlat nekünk Magyaroknak hogy olyan Siófokos. Party helyek, éttermek, csúzdapark, meg minden. Számunkra kicsit nehezen tolerálható. De ha mondjuk többen jöttünk volna, 2 hétre haverok lányok vegyesen, akkor tökéletes a hely. Bulizni, vásárolni, dögleni a parton, jól bevásárolni aztán haza. De mi ketten utazni, felfedezni, meg kikapcsolódni jöttünk, ráadásul az egy hónapos út miatt figyelnünk kell a költésünkre is, mert nincs utánpótlás :( A nagy meleg elől azért bemenekültünk egy plázába, csak úgy körbenézni. Egész véletlen hatalmas leértékelés volt. És hogy-hogy nem akadt egy utolsó pár fehér Converse cipő az Én méretemben, potom 150.000 IDR (3000 Ft-ért) Nem bírtam ott hagyni. A nap hátralévő részében mentünk, mentünk, mentünk és csak mentünk a főutcán. Nem viccelek kb. 3 km hosszú. Mikor már nagyon elfáradtunk, fogtunk egy rendes Taxit és azzal mentünk vissza Sanurba. Meg sem álltunk az éjszakai piacig. Ott akartunk vacsorázni. Ma Melcsi Mae Gorenget én meg Nasi Gorenget ettem, az előbbi rizzsel míg az utóbbi tésztával készített, sült tojásos, minimális húst, sokkal inkább zöldségeket tartalmazó egy tál étel. Ez volt idáig a legfinomabb étel amit itt ettünk.
Már múltkori látogatásunk alatt is ránk szálltak a árusok, hogy nézzük meg a boltjukat, itt van hátúl, csak 1 dollár, képesek végig sétálni velünk a piacon közbe terelgetnek a boltjuk felé . Néha megesik rajtuk a szívünk, hogy ha már olyan kitartóak. Nekik nincs sok pénzük, a turistákból élnek. Nekünk Európaiaknak nem sok az a pár ezer rúpia de nekik nagyon fontos. Addig addig míg benéztünk. Ha már itt vagyunk megkérdezem nincs-e Sarongjuk. Ez egyfajta vászonnadrág, uniszex méretben derekán megkötős. Nagyon kellemes tengerparti viselet, éjjel nappal. Van már pár ilyenünk Thaiföldről de ebből sosem elég. Volt nekik. Méghozzá nagyon szép és jó minőségű is. A Melcsinek is találtunk egy szép ruhát. Sarong 150, sarong + ruha 350.000. Mondom az kicsit sok lessz. legyen 250. Az alkudozás eredménye 260.000 lett. Melcsi okosan elővett 229-et, hogy csak ennyink van. Nincs több. Vissza az egész. Nem akarták vissza, elég volt a 229.000 Is. Büszkék voltunk magunkra, hogy mekkorát alkudtunk.
Nagyon túl költekeztük ma magunkat, ezért holnap megint kicsit vissza kell fognunk a költekezést, hogy ne szálljon el a költségvetésünk.